Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy jogszabály-módosítás értelmében fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített (fúrt, ásott) kutak Magyarország területén. A jogalkotók célja a jogkövető magatartás, illetve a környezetvédelmi szempontok erősítése mellett, a vízhasználatok pontos mennyiségének megismerése, hatósági felügyelete.

A fennmaradási engedélyt szankció alkalmazása nélkül 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél.

Fennmaradási engedély kérhető a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört elsőfokon gyakorló települési önkormányzat jegyzőjétől akkor, ha

• a kút háztartási igényeket elégít ki (nem gazdasági célú vízigény) és
• legfeljebb évi 500 m3 vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből.

A lakosság által háztartási célokra használt kutak kategóriájába azok a magánszemélyek által, háztartási igények kielégítése céljából üzemeltetett, épülettel rendelkező ingatlanon található kutak tartoznak, melyek legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel talajvizet, vagy parti szűrésű vizet használnak nem gazdasági célra. E kutak engedélyezése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre, amennyiben az ingatlan nem érint vízbázis-védelmi védőterületet, ellenkező esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

A kérelemhez csatolni kell:

• a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció nyolc példányát,
• megbízás alapján eljáró tervező esetén, a megbízás másolatát, vagy az arról szóló igazolást,
• a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó nyilatkozatot.

A kérelmező mellékelheti a külön jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság igazolását, valamint a tervezett vízhasználattal, vízi munka elvégzésével, a vízi-létesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását.

A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a 29. § (1) bekezdésben meghatározott 3000 Ft.

Amennyiben a 2016. június 4-e előtt létesített kút megkapja a fennmaradási engedélyt, a tulajdonos mentesül a bírság megfizetése alól. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot. Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízi létesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni, kivéve, ha a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség őt nem terheli, vagy a kivitelező személye nem ismert. Ebben az esetben a bírságot a vízimunka, vízi létesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni.

A Katasztrófavédelem tájékoztatást adott ki a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, mely elérhető a www.somoskoujfalu.hu weboldalon.

Somoskőújfalu, 2017. február 1.

Szurok Sándorné s.k.
címzetes főjegyző